Érintésvédelem
Áramütés elleni védelem
Áramütésről akkor beszélünk, amikor az áramkör a testen keresztül záródik és a rajta átfolyó áram az élettani hatásai miatt az egészséget, vagy súlyosabb esetben az életet veszélyezteti.
A gyakorlatban ez akkor valósul meg, amikor egy villamosberendezés külső burkolata meghibásodás folytán feszültség alá kerül. A készülékek megérinthető részein megjelenő feszültséget nevezzük érintési feszültségnek, melynek nagysága az előírások szerint 50 V- nál magasabb érték nem lehet.
Az ilyen típusú veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik érintésvédelemnek (Hibavédelemnek).
A felülvizsgálatokat törvények és rendeletek szabályozzák
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet és a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat, (a rendelet 2018. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egy időben hatályát veszti a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet) a következőket mondja ki:
19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges
- a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
- b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;
- c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
- d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.
(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges
- a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
- b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
- c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
- d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.
(4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba
elvégzése is elegendő – az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett – a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.
(5) Működési próbát kell végezni:
- a) áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón hathavonta;
- b) ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültség-védőkapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta.
40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján:
1.1.22.1. A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos
szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés használatbavételét követően
a berendezés üzemeltetője
- a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható
biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként, - b) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos
berendezésen, 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos
berendezésen, valamint e rendelet szerinti épületnek nem minősülő építmény
50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
továbbá jelentős villamos berendezésen legalább 3 évenként, - c) egyéb esetben legalább 6 évenként